2009. október 15-én megjelent a Napfény Poszt harmadik száma >>> Kattintson ide és olvasson tovább ------------------------------------- >>>Kattintson ide és iratkozzon fel Napfény Poszt értesítőnkre. Minden megjelenéskor értesítést küldünk Önnek és PDF-ben letöltheti szabadon a lapot.
Ha felébred önben a tettvágy, hogyan tud nekünk segíteni? >>> Kattintson ide és olvassa el milyen eszközök, önkéntes munka vagy adomány jelent segítséget a közösségünknek.
**********************
*********************
Rendeletek és törvények, amelyeket jó ha ismernünk 2009. évi LXXXIX. törvény a társasházakról >>> megnézem ------------------------- József Attila-lakótelep és környéke kerületi szabályozási tervéről és építési szabályzatáról - 21/2002. (X.10.) rendelet >>>megnézem -------------------------
2001. évi LXXXI. törvény - a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréshez, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatásban való jog biztosításáról szoló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről >>>megnézem ------------------------ 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról >>>megnézem ----------------------- A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2008. (III.07) rendelete a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról >>>megnézem ----------------------- 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól >>> megnézem
Társoldalunk
Miért kell vizuális segédanyagot használnia miközben beszél?
Műsorvezető szerkesztők: Kovács János és Huszár Orsi. Interjúalanyok: Keresztesi Judit, Keresztesi Barbara
2010. július 6.
"Két fiatal hölgy, akik kemény válságon estek át, és úgy döntöttek, hogy új irányt adnak az életüknek. Közösséget teremtenek maguk körül, és megoldanak lehetetlennek hitt dolgokat. Igazi hétköznapi misszió az életetük!"
A vágott interjú 40 percig tart. Kattintson a kék nyílra (play) az indításhoz:
Az Éva magazinban megjelent cikk
A cikket Hevesi Flóra írta 2010. május 19. A küszöbön túl l Interjú
Az interjú az Éva magazin 2010. júniusi számábanjelent meg. Az online változata >>> ide kattintva olvasható .
MR1 Kossuth Rádió - Magánhangzó : A közöny puccsistái a József Attila-lakótelepen
Szerkesztő: Bogár Zsolt, műsorvezető: Szikra Zsuzsa, riporter: Kovács Anna. Interjúalanyok: Keresztesi Judit, Keresztesi Barbara, Siposné Marika és Prádelné Magdus 2010. május 18.
Kovács Anna mutatta be a Napfény utca lakóit és forgalomlassító akciójukat a Magánhangzó keddi adásában. Elege lett a zajból, aztán a magányból a testvérpárnak. Úgy gondolták, hasonlóan érezhetnek azok az emberek is, akikkel egy helyen laknak, csak eddig még nem tudtak egymásról. Így jött létre egy kis közösség a József Attila lakótelepen.
Az interjú 8 percig tart. Kattintson a kék nyílra (play) az indításhoz:
A Ferencváros újságban megjelent cikk
2009. november 11. - a cikket Steiner Gábor írta
Sikere volt a töklámpáknak
A Jószomszédok töklámpafesztiváljára a rossz idő ellenére sokan voltak kíváncsiak nézőként és töklámpafaragóként egyaránt. A halloween-előzetesnek is beillő József Attila-lakótelepi eseményen végül több mint száz kivájt tökben gyulladtak meg sötétedés után a mécsesek, hogy a lampionok a Napfény utca hosszában sorakozva lepjék meg az arra járókat, köztük az autósokatis, akik a nem mindennapi látvány hatására arra kényszerültek, hogy a bámészkodás kedvéért levegyék lábukat a gázpedálról. Az először tavaly megrendezett fesztivál célja ugyanis az volt, hogy a tökfaragők felhívják a figyelmet a lakótelep utcáin a lasúbb közlekedés fontosságára, a gyalogosok, köztük a gyerekek biztonságának érdekében. A nemes cél elérése mellett nem utolsósorban a rendezvény résztvevői jól is érezték magukat, a kép tanulsága szerint pedig a töklámpások nem mindennapi hangulatot teremtettek az esti lakótelepen. Steiner Gábor
Több mint száz tököt alakítottak át lámpássá a szorgos kezű lakók (Fotó: Simon Benjamin)
A Helyi téma hetilapban megjelent cikk
2009. október 29. - a cikket Cselényi Daniella írta Közel kétszázan jöttek el Jó buli volt a töklámpa-fesztivál Megtartották az Első Töklámpa-fesztivált a József Attila-lakótelepen. Az itt élők száz tököt faragtak ki, harapnivalóval és italokkal készültek. A kezdeményezés célja a közösségépítés volt.
A várakozásokon felül sikerült az Első Töklámpa-fesztivál, amit múlt héten tartottak a József Attila-lakótelepen. A kezdeményezés egyik ötletgazdája. Keresztesi Barbara elmondt, jóval többen jöttek el, mint ahány emberre számítottak. - 100 tököt faragtak ki a lakótelepen élők, kb. ennyien vettek részt aktívan a programban és még legalább ennyien nézőként voltak jelen. Sokan - akik arrafelé sétáltak - megálltak, érdeklődtek. Itt volt a ferencvárosi képviselő-testület nagy része, még a polgármester is eljött! - mesélte Keresztesi Barbara. A fesztivál lebonyolítását egy napfény utcai társasház lakói vállalták magukra, ők több hasonló eseményt is szerveznek. - Egy házban élünk és fontosnak tartjuk a jószomszédi viszonyt. Ez biztonságot nyúj és jó érzés is - folytatja Keresztesi Barbara. - Nagyjából két évvel ezelőtt kezdtük el a házon belül a közös munkát, de látszata igazán csak most van. Ez volt az első komoly együttműködésünk. A házból többen sütüttek süteményeket, különböző specialitásokat, mi láttuk vendégül a kerületieket ezen a délutánon. A szervezőknek nem titkolt céljuk volt egy kísérlet is: egy teória szerint ugyanis ha az autósok aktivitást tapasztalnak az út mentén, akkor lelassítanak. - Nem az autót, hanem az autóst kell lassítani, ennek pedig ez lehet az egyik módja. Be is jött az elképzelésünk, sokan önkéntelenül megálltak, nézelődtek, nem hajtottak őrült módjára át a lakótelepen!- fogalmazott Keresztesi Barbara, hozzátéve, a fesztiválból szeretnének hagyományt teremteni a lakótelepen. csd
Mix-Online
A cikket E. Várkonyi Péter írta 2009. október 19.
Autóforgalom csökkentő tökfesztivál a Ferencvárosban
Sok tök között - Fotó: E. Várkonyi Péter
Különös akcióba kezdett a IX. kerületi Napfény utca egyik társasház vezetője. A hétvégén többeket kicsalogatott a ház elé és egy különös tökfaragó programmal egy közösségbe gyűjtötte a lakókat és az éppen arra járókat. A program alkalmas volt arra, tájékoztatta a Mix Online-t Keresztesi Judit szervező, hogy az autókat lassításra kényszerítse. Nap mint nap után küzdenek az itt lakók az átmenő forgalom és a környező áruházak kibírhatatlan rakodási zajával. Keresztesi Judit csapata 200 sütőtököt rendelt Nagydobos községből. A tököket a környék és a ház lakóinak ajándékozták, csak arra kérték őket, hogy mindenki faragjon fejet belőle. A gyermekek és felnőttek kézimunkája alatt rendőri biztosítás mellett elfoglalták a fél útpályát, ezzel kényszerítve az autósokat a lassításra.
A lakók boldogan faragtak - Fotó: E. Várkonyi Péter
"Az autósok nem azért fognak lassítani, mert kevés a hely, hanem azért, hogy, meglessék, mit csinálnak a környék lakói." - mondta Keresztesi Judit. Számításuk bevált, mert valóban csökkent a veszély és lassítottak az autósok is, rácsodálkozva a tökmunkásokra. Csaknem 150 tök talált gazdára mire beesteledett. A József Attila lakótelep egyik legforgalmasabb utcáját bevilágították a gyertyás töklámpások. A program nemcsak az autók elleni demonstrációra volt elég, a töknap összehozta a lakókat egy kisebb közösségbe. Megszűnt az idegen szomszéd fogalma, többen, akik egymás mellett laktak már hosszabb ideje a mai naptól már segítőkészebbek lettek egymással. "Probléma megoldó lakócsoport", mert így hívják magukat a ház lakói, a jövőben is tervezi a gondok megoldását egy nagyobb összefogással. A töknap sikerrel zárult, mindenki hazavitte a saját faragását. A lakásokba is jutott a közösségi munkából egy-egy szelet.
A töknap sikerrel zárult - Fotó: E. Várkonyi Péter
Az autósok nem azért fognak lassítani, mert kevés a hely, hanem azért, hogy, meglessék, mit csinálnak a környék lakói. - Fotó: E. Várkonyi Péter
Műsorvezető: Hegyi György, szerkesztő: Marosvölgyi Anita 2009. május 6. Vendégek: Keresztesi Judit és Keresztesi Barbara az első problémamegoldó lakócsoport alapítói >>> Kattintson ide és hallgasson bele a beszélgetésbe
A Magyar Narancsban megjelent cikk
A cikket Linder Bálint írta 2009. május 7. LAKÓ + TELEP - Aktív szomszédok
A József Attila lakótelepen működő Első Problémamegoldó Lakócsoportnak már sikerült felvennie a kesztyűt a közeli szupermarket ellen. Most az önkormányzati képviselőket próbálják felrázni és keresik a kapcsolatot a Wekerle-telepiekkel. Pünkösdre forgalomcsillapító pikniket ígérnek.
A hármas metró Pöttyös utcai megállójánál a zajszint és a tízemeletes panelház nem sok jót ígér, de az itt kezdődő József Attila lakótelep annál kellemesebb meglepetés. A hatvanas évektől épülő négy-, nyolc- és tízemeletes tömbök kopottak, de legalább nem egymás hegyén-hátán állnak. Lakótelephez képest sok a zöld, a parkokon fiatalok, kismamák és tajcsizó nyugdíjasok osztoznak. Kinyit egy órás, a túloldalon ebédszünetre megy a postagalamb klinika, a környék utcái válsághangulat helyett visszafogott derűt sugároznak. IX. kerületi kisváros ez, saját (rész)önkormányzattal.
Zajfogás „Minden adott, hogy jó legyen itt élni. De most még egy luxusbörtön” - ez a véleménye Keresztesi Juditnak és testvérének, Barbarának a Határút-Ecseri út-Üllői út háromszögről. Ha lehullnak a levelek, hetedik emeleti irodájukból is látni, hogy sokan hulladéktemetőnek használják az erdőt. A szelektív gyűjtők állandóan csurig vannak. Egész nap repülők járnak. Pár sarokkal arrébb, a lakóövezet közepén Napfény utcai otthonuk előtt, a lakóövezet közepén araszolgat reggel-este a közeli M5-ös forgalma. Mások viszont a harmincas övezeten kilencvennel haladnak át. Keresztesiék négyemeletese halmozottan hátrányos helyzetű, a társasházak közé egy SPAR áruház ékelődik. Az ábécé helyét még a hatvanas években, az akkori motorizációs és fogyasztási szokások ismeretében jelölték ki, a tranzitforgalom miatt a bolt ma egész héten csúcsra jár. A lakók egy része az áruszállítás, rakodás zaját elviselhetetlennek találja és nem is érzik törvényszerűnek, hogy ablakuktól néhány méterre a legváratlanabb időpontokban ipari zajt produkáljanak. Ehhez hasonló történetekkel tele a padlás, legyinthetnénk, csakhogy a két nő és Judit férje ebbe nem nyugodott bele. Másfél év alatt megszelídítették az áruházat. Távlati tervük az, hogy a lakótelep Nagyvárosi Lakóbarát Övezetté váljon.
„Szeretnénk, ha mindenki részt venne ebben. Az itt lakók látják a problémákat, de nem tudják, hogy bele is szólhatnak, vagy nem hiszik el, hogy odafigyelnek rájuk, ha leleményesek. Az önkormányzattól azt várjuk, hogy velünk, lakosokkal legyen” - mondja Judit, aki civilben céges marketinggel foglalkozik. A trió a Spar miatt sokat járt a hivatal nyakára, ahol megtudták, hogy a rakodási mizéria megoldhatatlan. Eleinte nem volt nagyobb szerencséjük a bolt itteni és a cég magyarországi vezetőivel sem, akiktől a hét végi kamionforgalom leállítását és zajcsökkentő megoldásokat kértek. Elkezdték a lakókat levelekben tájékoztatni és a véleményüket kértek.
Tájékoztató leveleket kezdtek bedobálni postaládákba a lakók véleményét kérve, és hogy ne a konfliktussal járó ideges hadiállapot határozza meg a hangulatot, útjára indították a Napfény Poszt nevű ingyenes újságot. A kedélyes és bőbeszédű problémakatasztert a közeli lépcsőházakban terítették, az utcán délutánonként táblákkal toboroztak, ismerkedtek. „Rájöttünk, hogy szomszédaink nem is idegesítő mufurcok.” A megszólítottak elkezdtek átjárni a testvérpárhoz, mindenkit a megoldás érdekelt. Negyvennégyen aláírták a „zajos Napfény utcai SPAR szomszédságában élők” függetlenségi nyilatkozatát, ahol a szomszédos nagyhatalomtól azt kérték, legyen annyira emberközpontú, amennyire ez a reklámokból látszik. Az Első Problémamegoldó Lakócsoport nevében Keresztesiék ezután a külföldi tulajdonosokat keresték meg, akik végül nekik adtak igazat. A hazai vállalat erre mindent megígért, csakhogy kicsivel később az átépíteni kívánt üzlet terveiből és a kiadott építési engedélyből is kimaradt a zaj csökkentése. A problémamegoldók addigra a környezeti jogba és a közigazgatásba is beletanultak, így a jogi csatát is megnyerték: a közigazgatási hivatal a kerület által kiadott engedélyt tizenhárom pontban kifogásolta. Közben maradt idő a közösségre is: tavaly télen lépcsőházuk nagy üvegablakai óriás adventi naptárrá alakultak át. A számok helyén esténként gyertyákkal megvilágított színes celofánképek tűntek fel, amelynek a környék és a Blikk is a csodájára járt. Elsőként a kisgyermekesek kapcsolódtak be a díszítésbe, a beszélgetések panaszkodásból fokozatosan jókedvű szomszédolássá és ötletbörzévé váltak.
Csillapítás Barbara és Judit pedig – szándékával ellentétben – főállású aktivista lett, de a neheze csak most kezdődik, hogy elindították a Polgármestersakkot. „Nem akartunk egyedül játszani. Eddig hol halkabban, hol hangosabban szólongattuk a képviselőiket, hogy legyenek szívesek fölfáradni a táblára, mert míg a problémák, a fekete oldal katonái hiánytalanul megvannak, addig a fehér oldalon egy csomó pozíció betöltetlen. Rájöttünk, hogy az önkormányzat nem azért látja el rosszul a feladatát, mert az ott dolgozók gonoszak, trehányak vagy arrogánsak. Csak még soha senki nem mondta el nekik világosan, hogy mit várnak el tőlük feletteseik, a választópolgárok. Addig bujdokolnak a hivatali szobákban, amíg meg nem tudják, hogy mi, lakók, kifigyeltük őket, már tudjuk, mi a feladatkörük és egész addig rajtuk tartjuk kérdő tekintetünket, amíg el nem kezdenek dolgozni.” Az Interaktivista című online kiadványban a testület tagjait arra kérik, hogy játszanak, dolgozzanak velük, a lakók szurkoló cetlit küldhetnek. Eddig mintegy száz drukker és két képviselő jelentkezett, a polgármester Gegesy Ferenc pedig írásban jelezte, hogy várja a javaslataikat. A résztvevőkkel most ülnek le tárgyalni. A következő nagy projekthez, az átmenő forgalom csillapításához Keresztesiék tudást is szállítanának, mert szerintük a hatóság némileg tanácstalan. Palackposta küldeményekben szakemberektől kértek segítséget, a javaslatok mostanában érkeznek.
Pünkösdkor forgalomcsillapító piknik lesz a Napfény utcában. A díszletek helyben készülnek, Barbara a szomszéd asszonyokkal amolyan helyi fonót működtet, ahol délutánonként használt anyagokból papírvirágok és textilszatyrok születnek. A panel-kisipar termékeit rendszeres utcai vásárokon értékesítenék, a bevétel lehetne az egyik forrása házuk energetikai korszerűsítésének (szintén helyi elképzelés alapján, az átlagosnál olcsóbban). A lakóbarát övezet szeretné fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat a Wekerle-teleppel, amitől csak egy erdősáv és a Határút választja el. A konkrét együttműködés egy közös társadalmi vállalkozásban körvonalazódhat, ahol a József Attila lakótelep nyugdíjas korú varrónői és a kertváros kézműves hagyományai találnának egymásra.
Az első magyar lakóbarát társasházban a szomszédok átjárnak egymáshoz, saját lapjuk van, együtt kézműveskednek és megbeszélik közös problémáikat. Ez utóbbi tevékenységgel indult a kapcsolat, de a folytatáshoz többre volt szükség.
Az én növényem. A te anyád. – Általában ilyen és ehhez hasonló mondatok mentén épül a kommunikáció egy társasház lakói között. A legtöbben megtapasztalhattuk, hogy mennyi kellemetlenséggel jár a kényszerű együttlakás: a kukatároló környékén mindig a másik szemete van szétdobálva, a növényeinket eltolják a közös ablak mellől, a házibulik és családi veszekedések zajáról már nem is szólva - szomszédainkat szidni mindennapos gyakorlat.
A Napfény utca 6-ban is így volt egykoron, de három lelkes fiatal: Keresztesi Barbara és Judit, valamint Fischer Tamás rájöttek arra, hogy lehet és érdemes másként együttélni: létrehozták az első magyar lakóbarát társasházat. „Az egésznek egy hiszti adott lökést – mesél Judit a kezdetekről. – A mellettünk lévő Spar megöl minket a rakodási zajával, ugyanis középkori infrastruktúrával működtetnek egy XXI. századi szupermarketet. Az erről szóló diskurzus összehozta a lakókat, mi pedig rájöttünk arra, hogy mindig csak negatív témákról tudunk közösen beszélgetni. Az acsarkodás ideig-óráig összehozhatja az embereket, de nem közösségépítő dolog. Elkezdtünk játszani, és játszatni az embereket. Létrehoztunk egy újságot, a Napfény Posztot, megírtuk benne a házat érintő híreket, és bedobáltuk a postaládákba.” A házban 15 lakás van, tehát körülbelül 30 ember közösségét építik a fiatalok, akik nem mellesleg kommunikációs szakemberek, így megvannak a technikáik, hogy hogyan lehet kommunikációt gerjeszteni úgy, hogy a résztvevők észre sem veszik. „Ha valaki belekezd, akkor nagy munka és nagy felelősség – hangsúlyozza Judit -, ez egyfajta szelídítés, és akit megszelídítettél, azért egy életen át felelős vagy.” A Spar-ügy kapcsán írtak egy függetlenségi nyilatkozatot, plakátnagyságban kinyomtatták, kiragasztották ház falára, együtt becsomagolták, elküldték. Decemberben a ház üvegportálját adventi naptárral borították be. „Előre megírtuk, hogy mit akarunk – meséli Barbi -, nagyon fontos, hogy az emberek tudják, hogy mi zajlik körülöttük. Felraktuk az első számokat, a továbbiaknál már volt segítségünk. Esténként gyertyát gyújtottunk, kijöttek a lakók beszélgetni. Érdekes volt megfigyelni, hogy az elején még a szokásos negatív dolgokról beszélgettek: a közértről, a nagy forgalomról, de az ötödik naptól már pozitív témáik lettek a naptár kapcsán, mit hogy kell ragasztani stb. Elértük azt, hogy bemennek egymáshoz az emberek, szomszédolnak, ami a világ legtermészetesebb dolga és manapság mégsem az. Hosszan kell építeni ezeket a kapcsolatokat, olyan ez, mint a padtárssal az iskolában, érdemes jóban lenni, hiszen közösen töltitek a napjaitokat, egy az életteretek.” „Sehogy máshogy nem tudsz megoldani civilizációs problémákat – veszi át a szót Judit -, csak a falkádban, az életteredben, ahol sót kérsz, ahol parkolsz, ahol pihensz – ez konkrétan az élet.” A ház következő projektje egyszerre szól a közösségépítésről és a közös cél eléréséről. A lakók szembesültek azzal, hogy az önrész hiánya miatt nem tudnak részt venni a panelprogramban, nem akartak 20 évre 60 millió forint hitelt felvenni olyasmire, aminek hatásosságáról egyáltalán nem voltak meggyőződve. Judit az egyik szomszéd bácsival, egy 89 éves régivágású „szakival” sajátos programot dolgozott ki, amellyel a ház – sokkal kisebb ráfordítással – korszerűen és energiatakarékosan tudna működni. A szükséges összeget úgy szeretnék összehozni, hogy a ház előtti vásárokon a lakók által készített termékeket: ökoszatyrot, kínai szerencsedobozt, teasüteményeket árulnának. A első magyar problémamegoldó lakócsoport alapítói azt remélik, hogy egyszer kiterjeszthetik a lakóbarát közösséget, hiszen a civilizáció okozta problémák minden szinten megjelennek. Együtt pedig könnyebb, biztonságosabb és nem utolsósorban vidámabb.
Kertész Anna
A Blikkben rólunk megjelent cikk
2008. december 15. - a cikket Kövess Péter írta, a fotókat Kecskeméti Dávid készítette Eredeti cikk az Interneten: http://www.blikk.hu/blikk_statikus/20081215/nekunk_adventi_hazunk_van/
Az urbanista.blog.hu-n (index.hu) rólunk megjelent cikk
2008. december 9. - a cikket ~dá~ írta
A Ferencváros újságban rólunk megjelent cikk
A cikket Krivánszky Árpád írta 2007. október 12.
Ha rákattint a fenti képre, az egy külön ablakban, olvasható méretben nyílik meg.
A Helyi Téma hetilapban megjelent cikk
A cikket Bán Károly írta 2007. november 14.
Ha rákattint a fenti képre, az egy külön ablakban, olvasható méretben nyílik meg.
A Budapesti7Nap-ban megjelent cikk
A cikket Zubrecki Judit írta 2007. december 20.
Ha rákattint a fenti képre, az egy külön ablakban, olvasható méretben nyílik meg.
---------------------------- Védd meg az embert s a környezet megmenekül Keresztesi Judit és Keresztesi Barbara előadása 2009. május 22-én a Nők Iskolájában >>> Kattintson ide a részletekért
***************** Az erdők és a közöttünk köttetett megállapodás értelmében mi újrapapírt használunk, ők cserébe évszázadokon át tisztítják a levegőnket.
