|
A Ferencvárosi Önkormányzat
Képviselőtestületének
9/2008. (III.07) rendelete
a zaj elleni védelem
helyi szabályozásáról
(2009. december 31-vel hatályon kívül helyezve)
>>> Az új hatályos törvényhez
egységes szerkezetben
(26/2009 XII. 04.
módositotta 32/2009 XII. 18.)
kérem kattintson ide
____________________________________________
A régi rendelet szövege:
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete az 1995. évi LIII. törvény 48.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
(szerk. megj: >>> Ugrás a József Attila lakótelepre vonatkozó részhez )
Általános rendelkezések
1.§
E rendelet hatálya Budapest IX. kerületének közigazgatási területére terjed ki.
E rendelet minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed, aki/amely e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végez.
E rendelet szabályait kell alkalmazni azokra a tevékenységekre, létesítményekre, amelyek környezeti zajt okoznak vagy okozhatnak.
Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) közterületi rendezvényre,
b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,
c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,
d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre,
e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint
f) a vallási tevékenység végzésére.
Értelmező rendelkezés
2.§
(1) E rendelet alkalmazásában
a) környezeti zaj: a levegőnek olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely a védendő környezetben észlelhető;
b) környezeti zaj- vagy rezgésforrás: üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetőleg olyan tevékenység, amely a védendő környezetben környezeti zajt vagy környezeti rezgést okoz;
c) építési zaj- vagy rezgésforrás: olyan építőipari tevékenység, amely környezeti zajt vagy rezgést okoz;
d) közlekedési zaj- vagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése;
e) szabadidős zaj- vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép;
f) üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az c), d) és e) pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli - közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő - járműhasználat, járműmozgás, rakodás;
g) veszélyes mértékű környezeti zaj:
ga) olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét,
gb) olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja;
Zajvédelmi követelmények
3.§
(1) A zajterhelési határértékeket a zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint kell megállapítani.
4.§
(1) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.
(2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdése szerinti kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság - megfelelő határidő tűzése mellett - felhívja annak teljesítésére.
(3) Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha
a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy
b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.
c) ha a zajterhelési határérték teljesül és erről a tervező, illetőleg a kivitelező nyilatkozik.
(4) Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a 4.§. (3) bekezdésben megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.
(5) Azon üzemi vagy szabadidős zajforrások esetében, amelyekre a környezetvédelmi hatóság korábban nem állapított meg határértéket, a határérték megállapítása iránti kérelmet 2008. október 28. napjáig kell benyújtani.
5.§
(1) Építési zajforrás működtetésére zajkibocsátási határérték megállapítását nem kell kérni, a kivitelező a külön jogszabályokban meghatározott zajterhelési határértékeket köteles betartani.
(2) A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól
a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető,
b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre.
(3) A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.
(4) A környezetvédelmi hatóság a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.
Tilalmak
6.§
(1) Szabad térben, védendő épület homlokzatától számított 25 m-en belül zajt keltő ipari tevékenység, zeneszolgáltatás a 3. § előírásának teljesülésétől függetlenül tilos. Ugyanitt a vendéglátó egységek kerthelyiségeinek működtetése, vagy bármely szabadtéri, zajkeltő tevékenység (pl. teniszpálya, tekepálya, úszómedence, jégpálya) 24.00-7.00 óra között tilos.
(2) Tilos lakóépületekben 20 és 7 óra között környezeti zajjal járó tevékenység végzése. (3) A Vámház krt-Üllői út – Könyves Kálmán krt. – Boráros tér – Duna folyam által határolt területen, a József Attila lakótelep területén hétköznap 20 és 7 óra között, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon tilos gépi munkavégzéssel illetve a gépjárműforgalommal együtt járó építési és bontási tevékenységet végezni. (4) A kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenység (például robbanómotoros fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktorműködtetés) a lakóövezetben
– hétköznapokon: 7 óra és 20 óra között,
–szombaton, vasárnap és ünnepnapokon: 9 óra és 14 óra között végezhető.
(5) A (3) bekezdés rendelkezéseit az építési telkeken, a felvonulási területeken, a közterületen (járda-, útburkolatbontás) végzett tevékenység esetén –kivéve kárelhárítás- is alkalmazni kell.
(6) Tilos hangosító berendezést elhelyezni a közterülettel határos homlokzaton.
(7) Különösen indokolt esetben –eseti rendezvény, vagy halaszthatatlan építési munka esetén, egyedi kérelemre- a jegyző felmentést adhat az (1), (3), (5) és (6) bekezdések előírásainak betartása alól.
Eljárási rendelkezések
7.§
(1) A 4.§. (1) és (5) bekezdésében meghatározott kérelmet az 1. sz. függelék szerinti nyomtatványon kell beadni.
Vegyes rendelkezések
8. §
(1) Aki a rendelet 6.§. (1)-(6) bekezdéseiben meghatározott kötelezettségeket megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 13/2002. (Vi. 26.) rendelet hatályát veszti.
Budapest, 2008. március 5.
Dr. Gegesy Ferenc Dr. Oszvári István
polgármester jegyző
|
