|
Milyen problémák nehezítik
a József Attila-lakótelepen
élők mindennapjait?
1. A Lidl éjjel-nappal, még szombaton
és vasárnap is építkezett. A SPAR tíz éve
üzemelteti logisztikai központját
az ablakunk alatt
A József Attila-lakótelepen multinacionális üzletláncok nyithatják meg a hét minden napján üzemelő szupermarketjeiket, amelyeket a szállítmányozók akár félóránként érkező óriáskamionokból, elviselhetetlen zajt ütve töltenek fel áruval.
Már az előtt sejtettük, hogy a SPAR által keltett zaj veszélyt jelent egészségünkre, mielőtt kezünkbe vettük a University of California Ivine tanulmányát, később pedig megtaláltuk Dr. Donáth Tibornak a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professzorának publikációját. E két írás végül bizonyosságot szolgáltatott számunkra arról, hogy a lakótelepekre benyomakodó óriás szolgáltatók nem kontrollált, zajos tevékenysége kárt tehet bennünk.
 A hivatalban ülő tisztségviselőktől megtudtuk, hogy az önkormányzat kezét megkötik az érvényben lévő jogszabályok. A hivatal szakemberei szerint, ők hiába is keresgélnének, nem találnának olyan idevágó rendeletet, törvényt, szabályt, amellyel megakadályozhatnák, hogy egy vállalat önkényesen és szankciók nélkül tönkretehesse az itt élők mindennapjait. Ön és a hivatal szakemberei nem ismerik az Európai Unió lakótelepeken folytatható szállítmányozásra és építkezésekre vonatkozó törvényeit.
2. Az Európai Unió szigorú zajrendeletei
1700 Euro megfizetésével vagy 12 havi elzárással
sújtják azokat a cégeket vagy magánszemélyeket,
akik tapintatlan zajongással zavarják meg
a körülöttük élők pihenését.
A lakótelepen az elmúlt év folyamán szinte minden lakó gondolta legalább egyszer, hogy nem bírja tovább ép ésszel az ablakán beszűrődő, hirtelen, minden előzetes figyelmeztetés nélkül fölzúgó légkalapácsok, köszörűk, járó teherautó-motorok, sípoló tolatóradarok, markológépek, daruk, a lakótelepen átszáguldó tranzit forgalom, az M5 bevezető szakaszán dübörgő kamionok, a szomszédos jégpályán ordító szellőztetőrendszer vagy a szombaton reggel bennünket ébresztő betonvágó gép zaját.
 „…A zaj, mint stresszor feltétlenül figyelembe veendő rizikófaktor, mely az ember egészségét egy életen át fenyegeti. Különösen érzékenyek a zajra a terhes asszonyok, az újszülöttek, a gyermekek. A zaj nemcsak a hallószervet érinti, hanem stressz kiváltó hatásával olyan extraauricularis rendszereket károsít, mint a neuroendokrin, a cardiovascularis rendszer. Így joggal mondható, hogy ezeken keresztül általános egészségkárosító. […] a zaj, mely nem más, mint nem kívánt, nem kontrollálható, kiszámíthatatlan, előre nem várt hang, hasonlóan a lég-, a víz-, az egyéb környezetszennyezéshez, a testi és lelki egészségkárosodásnak nagy kockázatát jelenti. A növekvő zajszint csökkentésére való törekvés – első helyen a városokban -, a mindenkori kormányzat, de minden állampolgár elsőrendű kötelessége.” (Idézet Dr.. Donáth Tibor, a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professzora az Orvosi Hetilap 147. évfolyam, 16. számában publikált, „A környezeti zajok, hangok hatása a központi idegrendszerre és azon keresztül az életminőségre” című cikkéből.)
3. A József Attila-lakótelepen
napi 30.000 autó söpör át,
figyelmen kívül hagyva a sebességkorlátozást
Hétköznapokon gyalogszerrel szinte lehetetlen átkelni a Napfény utcán
 A lakótelepen kivétel nélkül minden szülő félelemmel engedi iskolába gyermekét, ha a kicsi útja a Dési Huber vagy Napfény utcákon tomboló forgalmon keresztül vezet. Meghűl bennünk a vér, mind ahányszor egy a harmincas táblánál nyolcvan kilométer per óra sebességgel, az M5-ös autópályáról Dél-Pest felé száguldó autó figyelmetlenségből tőlünk, helybéliektől, mindössze egyetlen milliméterre áll meg a zebra közepén. Az a tény, hogy a tervező és a megrendelő nem gondoltak az M5-ös autópálya forgalmának lakótelepen kívüli levezetésére, 2008. december 18-án kis híján egy gyalogos életébe került.
2008. december 18-án a Napfény utca és a Lobogó utca sarkán a gyalogátkelőhelyen, egy piros Mitsubishi gázolt el egy gyalogost. A férfi súlyos sérülést szenvedett.
4. Környezetszennyezés
a környezetvédelem égisze alatt
A szelektívgyűjtő harangok a lakók hálószobaablakai alá kerültek. A hulladékgyűjtők körül élők lakásához minden nap kétszer, különböző, kiszámíthatatlan időpillanatban tolatnak be a szemétszállító kamionok. A sofőrök kiugrálnak a fülkéből, kiszabadítják a teherautó daruját, az ürítésre kiszemelt konténer emelkedés közben előbb a szomszédos kukáknak, majd a kamion oldalának csapódik, aztán a magasba érve megnyílik és a több száz kilónyi üvegtörmelék olyan zajt ütve dől a kamion belsejébe, hogy a környéken élő összes ember lelke kiszakad.
A szelektív hulladékgyűjtők a lakótelep legális szemétlerakóivá váltak, melynek következtében a csótányok elszaporodtak a környező lépcsőházakban. A szemétdombok megszüntetése úgy zajlik, hogy egy hatalmas narancssárga teherautó éjfél után vagy kora hajnalban sípolva betolat a házak közé, a kolléga megragadja a kuka mellé helyezett mosógép dobot, fémkeretet, üveglapot, és egyenként földobálja a gépkocsi vasplatójára. Ez a hang kínzóskálán elfoglalt helyét tekintve vetekszik a konténerekbe tízpercenként éjjel-nappal vagyis hajnal fél kettőkor ugyanúgy, mint éjjel tizenegy órakor bedobált üvegpalackok szétrobbanásának hangjával.
A környezetünket beszennyező szeméttenger kialakulásáért, a helytelenül gyűjtött, helytelenül előkészített szelektív hulladékért, az előírtnál kisebb mennyiségű másodnyersanyagért egyértelműen a lakosságot teszi felelőssé a hivatali és végrehajtó személyzet.
5. A Kiserdőben a lakók valódi igényeinek
felmérése nélkül épült erdei tornapálya
 A Kiserdőt fertőző szeméthegy két teljes körű takarítás után harmadszor is újratermelődött. A gyalogutak mentén, a lakosság valódi igényeinek felmérése nélkül épített tornapálya alig három hónap leforgása alatt szinte teljesen megsemmisült. A tornapályát - míg élt szegény -, az eszközök átgondolatlan tervezése miatt lehetetlen volt használni.
A Kiserdőben újabb és újabb kóborkutya-falkák vernek tanyát. Az időről időre ide költöző hajléktalanok kutyái éjszaka nem szűnő ugatásukkal ébren, nappal pedig sakkban tartják a lakótelep peremén élőket.
Ezen a tornaszeren a sportolóknak, hasizmaik edzése érdekében ülő helyzetből, hátra kellene vetniük magukat. A szer a gyakorlat elvégzése közben nem tartja a lábat, így ha valaki a képen látható instrukcióknak megfelelőn próbálja meg elvégezni a mutatványt, nagy valószínűséggel koponyaalapi töréssel végzi.
 A kerékpárosokat végleg kitiltották a fák közül, így nekik a forgalom miatt életveszélyes lakótelepi utakon kívül semmilyen lehetőségük sem maradt hobbijuk gyakorlására. Az erdei tornapálya gyalogútjait az erdő rossz híre miatt nem járják a lakótelepiek. A FESZOFE erdőőre az egyébként is biztonságos salakpályán és a Toronyház utcai játszótéren a futók valamint a kismamák méltatlankodása ellenére, cigarettázással múlatja az időt.
6. Az Epreserdő utcát szegélyező
zöldsáv alternatív szemétlerakóként
szolgál mindenki számára, aki veszélyes
vagy kevésbé veszélyes hulladékától
meg kíván szabadulni.
A kamionok és buszok is előszeretettel használják parkolóként e zöldövezetet.
 A lakótelepen útépítési munkálatokat folytató cégek és nagy mennyiségű sittet valamint kommunális hulladékot termelő ismeretlenek, akik nem kívánnak áldozni arra, hogy a szemét legális szeméttelepre kerüljön, több hegynyi, nem tudni milyen összetételű törmeléket, és száznál is több zsák, nem tudni milyen eredetű hulladékot hordtak az Epreserdő utcaiak ablakai alá. A környéken lakók panaszlevelére nem érkezett válasz. A helyi lapban az önkormányzat a problémát maga részéről megoldhatatlannak nyilvánította.
7. Az M5 bevezető szakaszáról
hiányzik a hangvédő fal 
Az M5-ös autópálya bevezető szakaszára néző ablakokat azért nem tudják nyitva tartani az ott élők, mert ha így tennének nem hallanák egymás szavát. A zaj bőven meghaladja az Európában megszabott határt, a zajszennyezés miatt a lakótelepiek tíz százaléka az elmúlt években egyszer sem tudta kipihenni magát.
Bécs alatt az autópálya egy szakasza és a közeli lakótelep közötti távolság megegyezik Budapesten, az M5 bevezető szakasza és a József Attila-lakótelep közötti távolsággal. Az emberek védelmében Ausztriában egy óriás félalagutat húztak a száguldó autók fölé.
8. A lakótelepen védőháló nélkül
építettek műfüves pályát 
A gyerekek láthatóan elégedettek az új sportpályával, szinte állandóan azon futballoznak. A védőháló nélkül megújított területről a labda újra és újra a Csengettyű utcán átszáguldó autók vagy a Toronyház utcai busz elé gurul. A gyerekek inkább a labdát féltik, mint az életüket, így csak a véletlenen múlik, hogy még egyiküket sem gázolták el. A futballkapuk mögötti szakaszon húzódó járdán a babakocsijukat tologató kismamák könnyű célpontjai az eltévedt futball labdáknak.
9. Az Epreserdő utca és a Távíró utca
gyorsasági futamok helyszínévé vált
Az Epreserdő utcán negyvenes sebességkorlátozás mellett száz-százhúsz kilométer per óra sebességgel hajtanak a gépkocsik. Átkelni az út egyik oldaláról a másikra, valódi életveszélyt jelent a gyalogosok számára. A Toronyház utca és az Epres erdő utca járdáin körülbelül olyan biztonságos sétálni, mint az M7-es autópálya leállósávjában lenne. 10. A Lakótelepi Vigasságok pénteki,
éjszakába nyúló koncertjén
harmincezer helybéliből
ötszázan vettek részt.
 A környék lakói megpróbálták túlélni a rendezvényt, amely számukra érdektelen programokban bővelkedett, egyúttal tönkretette hétvégi pihenésüket.
A Média Plusz Kft. közvélemény-kutatást készített a Lakótelepi Vigasságokról. Az eredményeket 2008. december 3-án, a képviselőtestületi ülésen hirdették ki. A József Attila-lakótelepen 250 fős mintán végezték el a kutatást. A rendezvényhelyszínek közelében lakók közül 27 embert kérdeztek meg arról, hogy részt vett-e már valaha valamelyik Lakótelepi Vigasságon, futóversenyen, egészségügyi felmérésen vagy autómentes napon. Arra a kérdésre, hogy milyen programokat látogatnának szívesen a helybéliek, a megkérdezett 27 főből 66% nem említette, hogy szeretné, ha lakása közelében szabadtéri koncerteket rendeznének. A testület szociológus végzettségű tagja a kutatás számadataiból azt olvasta ki, hogy a Bakáts tér valamint a József Attila lakótelep zajos programjai nem zavarják azokat az embereket, akik e rendezvények tőszomszédságában élnek.
Kétszáz, az éjszakai koncertek, nyikorgó körhinták, sípoló hangosító berendezések mellett lakó emberrel folytattunk beszélgetést ebben a témában. Mi, környékbeliek, közel kilencven százalékban tudnánk nélkülözni a Lakótelepi Vigasságokat annak jelenlegi formájában. Ezt látszik bizonyítani a dokumentált tény, mely szerint a legutóbbi rendezvény nyitókoncertjét 500 távoli szomszédunk látogatta csak. 500 lakó mérsékelt lelelkesedéséért fizettünk a környéken élő háromezer ember pihenésével.
 Saját – nem szabályos, vagyis ismeretségen, barátságon, azonos utcában élésen alapuló – felmérésünk szerint a környékbeliek elavultnak gondolják a Lakótelepi Vigasságok jelenlegi formáját, helyette korszerű, nappali, szellemes, interaktív, közösségépítő programokra vágynak.
11. A Ferencvárosi Önkormányzat
Képviselőtestülete meghozta
9/2008. (III.07) számú rendeletét
a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról
Az azóta 2009. december 31-i dátummal hatályon kívül helyzett rendelet reggel 7 óra és este 8 óra között hétköznapokon bármilyen géppel végzett munkálatot engedélyezett a lakótelepen. Szombaton és vasárnap reggel 9 és délután 14 óra között építkezést nem, de ipari fűnyírást lehetővé tett.
 A rendelet hétköznapokon reggel 7 óra és este 8 óra között a lakosságra szabadította a kerületben létező összes sarokköszörűt, markológépet, darut, tolatóradart, kamiont, hűtőmotort, ütvefúrót, légkalapácsot és targoncát. Intézményesítette a lakott területen belül, köztéren folytatott árufeltöltési munkálatok kiszámíthatatlan időpontokban emberekre törő elviselhetetlen zaját, valamint rábólintott a mindkét hétvégi napon reggel 9 és délután 14 óra között emberek pihenését lehetetlenné tevő ipari fűnyírás létjogosultságára.
A jogszabályok figyelembe vétele nélkül meghozott, mára éppen ezért érvényét vesztett 9/2008 (III. 07) számú csendrendelet 30.000 ezer forint pénzbírsággal sújtott egy milliárdokat termelő multinacionális vállalatot, ha az úgy döntött, hogy neki tetsző módon és időben, éjjel vagy hétvégén, megzavarja 15 háztömb lakóinak pihenését. A hivatal egyik szakemberének elmondása szerint azért nem volt szükséges szélesebb körben is kihirdetni a rendelet létezését, mert a szabálysértők amúgy is csak tettenérés esetén szankcionálhatók, a megfigyelendő időszakok azonban kívül estek a hivatali órákon, így a tettenérés nem volt megoldható.
------------------------------------------------
E tizenegy probléma mellé – amelyek egyenként is képesek lennének arra, hogy a József Attila-lakótelep lakóinak életét pokollá tegyék -, meg szeretném még említeni az utóbbi időben elviselhetetlen méreteket öltött betörés, dísztárcsa lopás és autófeltörés hullámot, a kóbor kutyák elszaporodását, a falfirkáló bandák zavartalan működését, a Dési Huber utca kommunális kukáinak felgyújtását, valamint a tényt, hogy a lakótelepen a kávézók és kisközértek előtt a megengedett nyitvatartási idő után is zavartalanul hangoskodhatnak az italozók.
November óta harmadszor gyújtották fel a kukákat a Dési Huber utcában - a fotók 2009. március 12-én készültek
|
